|
|
 |
HFMS Blog
|
|
Amikor az alapító otthagyja az állását, jelzálogot vesz fel a lakására, eladja az autóját, kölcsönkér a barátjaitól vagy aláírja a szindikátusi szerződést a külső befektetőkkel elkezdődik a nagy kaland, a (vállalkozói) élet nagy show-ja: beindul a vállalkozás és a cég belép a "csecsemőkorba". (A vállalati életciklusokról szóló leírást itt találja. Az első lépés, az udvarlás szakaszának bővebb leírását itt olvashatja.)
|
|
Bővebben...
|
|
A vállalati életciklusok első szakasza nem a cégalapítással kezdődik. Az ügyvéd és a cégbíróság munkáját megelőzi az ötletelés, a gondolkodás, hezitálás. Ha több üzlettárs áll össze, akkor rengeteg kávé, vita, beszélgetés előzi meg az alapítást. Ez az udvarlás szakasza. Ilyenkor csiszolódik az ötlet, befektetői megkeresések követik egymást (a profik roadshow-t tartanak, az amatőrök a barátokat telefonálják körbe), elindul a potenciális szállítói kapcsolatok felvétele, ingatlankeresés stb, stb, stb. (A vállalati életciklusokról bővebben itt olvashat.)
|
|
Bővebben...
|
Manapság Magyarországon elszaporodtak az önjelölt cégvezetési tanácsadók, az egyetlen „tutibiztos” módszert nyújtó cégépítési guruk. Rengeteg jó ötlettel, módszerrel, eszközzel bombáznak, de mielőtt Ön bármely tanácsot megfogadná, tisztában kell lennie azzal, hogy vajon a vállalkozása az ún. cégéletgörbén éppen hol áll? Ha nem veszi figyelembe ezt az egyszerű szempontot, lehetséges, hogy a javasolt módszer épp az ellenkező hatást fejti ki és növelés helyett cégérték-rombolás lesz a következménye.
|
|
Bővebben...
|
|
 A Haszon magazinnak fut egy sorozata, amit soha nem mulasztok elolvasni. Richard Branson a Virgin csoport tulajdonosa ír a saját életéről, üzleti sikereiről, ülzeti hitvallásáról. Nem mondom, hogy mindennel egyet értek, de szimpatikus a hozzállása, az üzleti szemlélete. A legutóbbi, a vezetésről, a delegálásról szóló cikkének minden szavával egyetértek, magam sem tudnám jobban megfogalmazni:)
|
|
Bővebben...
|
|
A Japánban történt reaktorkatasztrófa nyomán biztonsági próbának, úgynevezett "stressz-tesztnek" vetik alá az európai atomerőműveket - közölte keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján Günther Oettinger német energiaügyi EU-biztos. A japán események ráirányították a figyelmet a létesítménygazdálkodás egyik kiemelt területére: a kockázatkezelésre.
|
|
Bővebben...
|
|
A változás az egyetlen dolog, ami állandó. A magyar cégvezetők többsége azonban nem a kihívással, hanem a krízissel, az anyagi veszteséggel azonosítja. Azt is belátják azonban, hogy nincsenek felkészülve rá, ugyanakkor „házon belül”, saját erőből kezelik. Szakértő segítségét többnyire csak akkor kérik, ha egyszer már alaposan megütötték a bokájukat.
A Solti&Partners Consulting által készített felmérés szerint a cégek kétharmadának volt jelentős mértékű változás a közelmúltban.
|
|
Bővebben...
|
|
Az egy etlen hely Magyarországon, ahol legfelsőbb szinten tanítják a létesítménygazdálkodást, az a BME Mérnöktovábbképző Intézete. Idén novemberben már a 11. évfolyam fog tanulni. Magam is itt végeztem még 2002-ben, az évfolyamtársaimmal azóta is összejárunk. Volt olyan is közülük, akit aztán én kerestem meg állásajánlattal és együtt dolgoztunk. A szakmai kapcsolatok mai napig élőek, amiket a tanárokkal és a hallgatókkal annak idején kialakítottam.
|
|
Bővebben...
|
|
Kezdjük az elején, mi a tök a facility management?
Erre a kérdésre 100 ingatlanosból 99 rávágja, hogy ingatlanüzemeltetés, majd kissé leereszkedő mosollyal hozzáteszi: „Tudod…Goooondnoook…” A maradék 1 fő, (na, ő járt létesítménygazdálkodási képzésre a patinás BME épületébe) büszkén rávágja, hogy a létesítménygazdálkodás az egy szervezetet támogató tevékenység, amit a létesítménygazda (facility manager) irányít.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HFMS Blog
