 |
A létesítménygazdálkodás fogalmának értelmezése egy friss felmérés alapján
A jómúltkoriban egy érdekes cikk jelent meg a LinkedIn-en, amely az ott az utóbbi években eluralkodott terjedelmes semmit mondástól és öndicsérettől némiképp eltér. Ez Steven Ee IFMA-Fellow egyik cikke a létesítménygazdálkodás általános értelmezéséről. Egy felmérésben azt vizsgálták, a válaszadók hogyan ítélik meg, hogy a szervezetben, ahol dolgoznak, mennyire tudatos és egységes a létesítménygazdálkodás felfogása. A kérdőív egyszerű volt.
Hogyan jellemezné a létesítménygazdálkodás szerepe megértésének általános szintjét?
Ezek közül lehetett választani:
• Világos, értik, mi a létesítménygazdálkodás
• Félreértett, gyakran lazán használják
• Nem világos, nem tudják
• Vegyes, a szervezettől függ
Felmérés eredményei
• Világos: 7%
• Félreértett: 24%
• Nem világos: 48%
• Vegyes: 21%
A tanulságok
1. Világos (7%) Csak egy kis hányad gondolja úgy, hogy a létesítménygazdálkodás szerepe jól érthető. Ez a csoport részben olyan szervezetekből állhat, amelyek a működésüket a globális szabványokhoz, mint például az ISO 41001-hez igazítják, de ezek köre úgy tűnik nem elég széles ahhoz, hogy a létesítménygazdálkodás fogalmát, szervezeti szerepét általánosságban is meghatározzák. A kulcs az oktatás lehet.
2. Félreértett (24%)
A válaszadók közel egy negyede úgy véli, hogy a létesítménygazdálkodás, FM kifejezést gyakran helytelenül használják, összekeverve hasonló, de szűkebb funkciókkal, mint a karbantartás, takarítás vagy az épületüzemeltetési szolgáltatások. Ez különösen elterjedt a szolgáltatók körében. A létesítménygazdálkodás határainak, terjedelmének elmosása csökkenti annak stratégiai jelentőségét és tisztán operatív funkcióvá silányítja.
3. Nem világos, nem tudják (48%)
Ez a válaszadók döntő része, csaknem a fele! Ez alapvető problémát jelez a létesítménygazdálkodás és az azt művelők kommunikációjában, az oktatásban és a létesítménygazdálkodás percepciójában mind a szakmán belül, mind a külső érintettek körében.
4. Vegyes: A szervezettől függ (21%)
A válaszadók 21%-a a létesítménygazdálkodás fogalma a szervezettől függően változik. Ilyen esetekben a létesítménygazdálkodást a szervezeti igények és értelmezések formálják, amelyek nem feltétlenül igazodnak a szélesebb iparági szabványokhoz vagy definíciókhoz.
Mit jelentenek ezek az eredmények?
• Az egyértelműség hiánya akadályozza a fejlődést: Mivel a válaszadók közel fele bizonytalanságról számolt be, és csak 7%-uk látja tisztán a létesítménygazdálkodás helyét és feladatát. Ennek oka a következetes kommunikáció hiánya, amely kiemeli a létesítménygazdálkodás, mint szervezeti funkció jelentőségét és valódi terjedelmét.
• Veszélyben a szakmai identitás: A létesítménygazdálkodás, FM, kifejezés helytelen használata és szervezeti értelmezéstől való függése gyengíti a szakmai identitást és a létesítménygazdálkodási szervezetek stratégiai szerepét.
• Az oktatás szerepe: a létesítménygazdálkodási közösségnek aktívan kezelnie kell ezeket a hiányosságokat
o Globális szabványok, mint például az ISO 41000 sorozat népszerűsítése
o A létesítménygazdálkodás oktatása a szabványokra alapítva
o A nyílt párbeszéd elősegítése és a legjobb gyakorlatok megosztása a közösségben – ez nálunk a legnehezebb.
Összefoglalás
Steven Ee kutatására az egész világból érkeztek be válaszok. Az eredmények összevágnak az utóbbi 25 év hazai tapasztalataival. A legtöbb teendő a szolgáltatók körében lenne, lásd a 2. és 3. kérdésre adott válaszok, azonban az oktatásban fél évente elvégzett felmérés szerint ebben egyelőre nincs lényeges előrelépés.
Link a LinkedIn cikkhez
|
|
Szabadegyetem 