Oldaltérkép OldaltérképImpresszum Impresszum
Tudja Ön, hogy együtt dolgozik olyan munkatársaival, akik nélkül önnek nem lenne munkahelye, bárhol is dolgozik? Tudja-e ön, hogy ez a szektor a nemzeti össztermék 7%-át állítja elő és a munkaképes lakosság több mint 10%-át foglalkoztatja? Ha érdekli, lapozzon tovább >>
Home Szabványosítás Megjelenés előtt az új ISO létesítménygazdálkodási szabványok
12 | 10 | 2024
Megjelenés előtt az új ISO létesítménygazdálkodási szabványok PDF Nyomtatás E-mail
logo iso

Két új nemzetközi létesítménygazdálkodási szabvány áll megjelenés előtt FDIS (Final Draft International Standard) státusban, amelyeket az ISO hamarosan szavazásra bocsát tagjai között, az ISO 41011 Létesítménygazdálkodás. Szakszótár és az ISO 41012 Létesítménygazdálkodás. Útmutató a forrásfolyamatokhoz és a megállapodások kidolgozásához. Ezek képezik az alapját a szintén kidolgozás alatt lévő ISO 41001 Létesítménygazdálkodás. Irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval című szabványnak.

A kidolgozás előzményei
Ezeknek a szabványoknak hosszú évekre visszanyúló előzményei vannak.
Az első európai szabványjavaslat a 2000-es évek elején született meg, a kezdeményezője a holland szabványügyi testület (NEN) volt. A világon az első kimondottan létesítménygazdálkodással foglalkozó szabványülést 2002. október 22-én az amszterdami repülőtér KLM Business Center épületében rendezték meg. Itt jött létre az a munkacsoport, amely később a CEN/TC 348 Létesítménygazdálkodás európai szabványügyi bizottsággá alakult.
A CEN/TC 348 több mint tíz év alatt hét európai létesítménygazdálkodási szabványt dolgozott ki. Az érdeklődők az MSZT szabványkeresőjébe az MSZ EN 15221 azonosító jelzetet beírva lekérhetik a teljes listát.
A lista első két tagja, az MSZ EN 15221-1:2007 Létesítménygazdálkodás. 1. rész: Szakkifejezések és meghatározásuk, valamint az MSZ EN 15221-2:2007 Létesítménygazdálkodás. 2. rész: Útmutató a létesítménygazdálkodási szerződések kidolgozásához szabvány képezte az új ISO-szabványsorozat kidolgozásának kiindulópontját. Külön érdekesség, hogy az MSZT és így Magyarország már az amszterdami alakuló ülést megelőzően is részt vett a szabványjavaslat összeállításában és azóta is egyre kiterjedtebb, aktív szerepet tölt be a létesítménygazdálkodás szabványosításában.

Az ISO 4101X szabványok kidolgozása 2012 végén Berlinben kezdődött meg.


Az ISO/TC 267 nemzetközi műszaki bizottság 2012 decemberében tartott alakuló ülésének résztvevői. A hátsó sorban középen a három magyar delegált.

Már a CEN/TC 348 alakulásakor, másfél évtizeddel ezelőtt világos volt, hogy ezen szabványosítási folyamat egy minősítési szabványhoz kell, hogy vezessen. Az akkor kitűzött cél egy európai teljesítménymérési, benchmarking szabvány kidolgozása volt, amihez hat, lényegében előkészítő szabványt kellett kidolgozni (lásd az előbbiekben említett lekérhető szabványlistát). A hetedik szabvány, az MSZ EN 15221-7:2013 Létesítménygazdálkodás. 7. rész: Irányelvek szolgáltatások összehasonlító teljesítménymérése teremtette meg, az előző hatra építve, a következő nagy előrelépést egy ISO tanúsítási szabvány kidolgozása felé. Mint a dátumokból jól látható, a tervezés mindig jóval a szabványok tényleges megjelenése előtt járt.

Már mintegy tíz évvel ezelőtt is egyértelmű volt, hogy az EN 15221-7 megjelenése után az ISO-szabványok kidolgozása irányába kell továbblépni. Az utóbb említett szabvány a teljesítményméréssel megteremtette a lehetőségét egy ISO tanúsítási szabvány, azaz irányítási rendszerszabvány kidolgozásának. Ebben a munkában egy sor, a létesítménygazdálkodással szoros kapcsolatban levő már megjelent irányítási rendszerszabványra támaszkodhattunk, ilyenek voltak pl.:
- az MSZ EN ISO 9001:2015 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények;
- az MSZ ISO 55001:2015 Vagyongazdálkodás. Irányítási rendszerek. Követelmények;
- és a felülvizsgálat alatt lévő BS OHSAS 18001:2007 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (jelenleg ISO/DIS 45001).

Az alapok megteremtése kulcsfontosságú

Mivel ISO-szintű létesítménygazdálkodási szabvány eddig még nem jelent meg, ezért először az alapokat kellett megteremteni. Ezt szolgálja a most szavazás előtt álló két új szabvány.A nemzetközi szabványtervezetek (szabványosítási szóhasználattal a DIS – Draft International Standard) szövegének jóváhagyására Budapesten került sor.

A két megjelenés előtt álló szabvány az alábbiakra tér ki:
- Az ISO/FDIS 41011 az alapfogalmak szótára, magyarázattal. Mivel az ISO-szabványok világszabványok is egyben, minden új terület szabványosítását az alapfogalmak meghatározásával kell kezdeni, így ezt a célt szolgálja a sorozat első szabványa.
- Az ISO/FDIS 41012 iránymutatást ad a létesítménygazdálkodási szolgáltatások beszerzéséhez.
Főbb pontjai:

- Beszerzési stratégia (a létesítménygazdálkodásra vonatkozóan);

- A létesítménygazdálkodási beszerzési folyamatok – leglényegesebb elemei az igények elemzése, meghatározása és a szolgáltatási szintek kidolgozása;

- A szolgáltatások nyújtásának folyamatai;

- A szolgáltatási megállapodásokra vonatkozó irányelvek;

- A szolgáltatások hatékonyságának és teljesítményének mérése;

- Mellékletek: példák az igények, követelmények meghatározására, a szerződések szerkezetére és szolgáltatási szint a megállapodások ajánlott szerkezetére.

Az ISO 41001 hamarosan DIS (Draft International Standards) fázisba kerül, és ne feledjük, ez egy irányítási rendszerszabvány lesz, amellyel a létesítménygazdálkodási szervezeteket lehet majd tanúsítani. Szerkezete követi az ISO által az irányítási rendszerszabványokra meghatározott felépítést:
- Szervezeti követelmények;
- A vezetéssel szembeni követelmények;
- Tervezés;
- A létesítménygazdálkodás támogató folyamatai (Ez alapvető újdonság. Eddig arról beszéltünk, hogy a létesítménygazdálkodás egészében támogató tevékenység, de kiderült, hogy ennek a szervezeti funkciónak is azonosíthatók támogató folyamatai, amelyek nem közvetlenül vesznek részt a szolgáltatások előállításában);
- Operatív folyamatok – a szolgáltatások nyújtása;
- A teljesítmény kiértékelése;
- Folyamatos fejlesztés;
- Az „A" melléklet, amely a szabvány angol címében említett „Guidance for use", azaz alkalmazási útmutató.

Az ISO 41001 várhatóan 2018 elején jelenik meg. Nehéz pontosan megbecsülni, de az előkészítési időt is beleszámítva legalább 500 – 1000 emberévnyi önkéntes munka kellett ahhoz, hogy pontosan lássuk mi a szerepe a létesítménygazdálkodásnak a szervezetek életében, és hogy a felépített tudást hogyan lehet a szervezeti hatékonyság növelése érdekében felhasználni.

Az ISO/DIS 41001 Létesítménygazdálkodás. Irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval szabvány már alkalmas a szervezetek minősítésére. Éljenek ezzel a ritka korai alkalommal és lehetőséggel.

Forrás: www.mszt.hu