| Beszámoló a HFMC 2010 konferenciáról |
 |
 |
 |
|
A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség 2010. november 25-én tartotta negyedik, éves konferenciáját, melynek fókusza a létesítménygazdálkodás megújulása és hatékonysága volt.
A konferencián a Szövetség kiosztotta a Létesítménygazdálkodási Ipar Fejlesztéséért pályadíjat, elsőként Klem Ervinnek, a MATISZ elnökének. Klem Ervin előadásában felhívta a résztvevők figyelmet a csúszásmentesítés új szabályozására. Mikó Zoltán előadásában a létesítménygazdálkodás szakmai helyzetét mutatta be. Kitekintést nyújtott más szakmai szervetek működésére és tájékoztatta a résztvevőket az idei év két legnagyobb szakmai eseményének (a madridi EFMC és az atlantai Global FM konferenciák) tanulságairól, például a fenntarthatóság és a SLA-k fontosságáról. Előadása összegzéseként a hazai oktatás fontosságát hangsúlyozta.
A Szövetség kiemelkedő eredményként értékeli, hogy a konferencián a sokakat foglalkoztató létesítménygazdálkodási szabványok lefordításához a Magyar Ingatlanszövetség anyagi támogatást ajánlott fel. A délutáni szekció első blokkjában az építészet és a létesítménygazdálkodás kapcsolatával három egymástól eltérő megközelítésű előadást tartottak. Bitó János előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a építészeti és beruházói tervezés során középpontba kell helyezni a tervezett épület életciklus-költségeit. Az előadásban egy önkormányzati esettanulmányon keresztül kaphattak információt a résztvevők az életciklus költségeinek becslési módszeréről, eredményeiről.
A konferencián számos, eltérő megközelítésű előadást hallhattak a résztevők az építészet, a fenntartható építészet és a létesítménygazdálkodás kölcsönhatásáról, összefüggéseiről. A konferencián a létesítménygazdálkodási szabványok és a létesítménygazdálkodási szakma helyzetéről átfogó tájékoztatást kaphatott a hallgatóság. |
A konferencia központi témájával kapcsolatban az épületek fenntarthatóságáról és életciklusáról hallhattak előadást a résztvevők a Magyar Építészkamara alelnökétől, Ertsey Attilatól. Kiemelte, hogy, a környezetgazdaságtan megfontolásai (például a természeti hozamok költségesítése) szükségszerűen válnak az építészet és a létesítménygazdálkodás központi kérdésévé. Úgy véli, hogy a nem fenntartható építészet mulasztásnak tekinthető, ezért esedékes lehet ezen szempontok hatósági eljárásba történő integrálása. Az energetikai és létesítménygazdálkodási megfontolások különösen fontossá válnak bérlakás építési programnál is.
A délelőtti előadások második blokkjában az iparág benchmarking állapotáról hallhattunk Bérczi Lászlótól és Décsi Gábortól. Előadásukban bemutatták a tavaly megkezdett benchmark programot, és felhívták a résztvevők figyelmét arra, hogy a benchmarkból kapott eredmények adekvát begyűjtésének és értelmezhetőségének (is) alapja a létesítménygazdálkodási szabványok ismerete, alkalmazása. Tömören úgy jellemezték a benchmark értékek problémáját, hogy nehézkes megítélni valóban minden adatszolgáltató tudja-e „mit osztanak mivel”, és az milyen szolgáltatásra vonatkozik. Az előadásban egyúttal felhívták a figyelmet a programban való részvételre.
ehhez a sokak által áhított SLA-k felállítása. 
Ritz Tibor (Takarítási Tudományok Egyesülete) előadásában egy olyan problémával foglalkozott, amivel alighanem minden praktizáló létesítménygazda, üzemeltető vagy takarító találkozik. A takaríthatatlan épületek problémája egyrészt adódik az esztétikai szempontok elsőbbségéből, másrészt a kivitelezési problémákból. Az előadásban humoros megközelítésben mutatott be olyan épületet, ahol számos takaríthatatlan, nehezen takarítható terület található. Ritz Tibor kezdeményezésére és a résztvevő szervezetek (MATISZ, Magyar Építész Kamara, Magyar Ingatlanszövetség) támogatásával megalakították a Létesítmény-takaríthatósági Díjat, a brit Building Cleanability Award mintájára.
A konferencia egyik szponzorának a PQS Zrt., Erdősy János előadásában a CET közraktárak építésébe és létesítménygazdálkodás közreműködésébe kaptak betekintést a résztvevők. A CET közraktárak esetében – annak beruházói, üzemeltetői konstrukciója okán –a létesítménygazdálkodás explicit módon is az üzleti siker egyik kulcsa. A társelőadó Márton Imre (PORTO Invest Zrt.) előadásában beszámolt róla, hogy a beruházó (PORTO Invest Kft.) felmérve ennek jelentőségét, idejében kialakította, és az építés során végig fenntartotta a létesítménygazdálkodással (PQS Zrt.) történő együttműködést.
A szekciót számos előadó és meghívott részvételével pódiumbeszélgetéssel zárták, melynek kulcskérdése az építészet és a létesítménygazdálkodás kölcsönhatása, összeegyeztethetősége volt. A résztvevők véleményük kifejtése mellett egyetértettek abban, hogy a két szakmának szükséges együttműködnie, és ezek feltételei további egyeztetést kívánnak.
A délutáni szekció második blokkjában Dr. Tas Krisztián (II. kerület Városfejlesztő Zrt.) a II. kerületi önkormányzat példáján keresztül tanulságos esettanulmányt mutatott be a létesítménygazdálkodási alapelvek városüzemeltetésben történő alkalmazásáról. A konferencia további részében a konferencia szponzorai tartottak előadást, számos értékes gondolattal, figyelemfelkeltő információval. Vecseri Sándor, a MultiAlarm Zrt értékesítési igazgatója a biztonságtechnika és a távfelügyelet fontosságát és szerepét hangsúlyozta előadásában. Lőrincz Krisztián, a MAPI Zrt.-től az új uniós pályázati lehetőségéről tartott előadásából értékes információkat kaphattak a résztvevők a pályázható forrásokról. 
Istiván Rita, a Kinnarps Kft. ügyvezetője a Kinnarps épületéről tartott előadásában bemutatta, hogy a (megvalósuló) környezetközpontú vállalatirányítás milyen módon képes értéket teremteni. Az irodaépület számos környezetközpontú és emberközpontú megfontolás és fejlesztést tartalmaz, mellyel nemcsak a munkavállalói számára teremt kiemelkedő színvonalú munkahelyet, hanem a környezetterhelést is minimalizálta.