Oldaltérkép OldaltérképImpresszum Impresszum
Tudja Ön, hogy együtt dolgozik olyan munkatársaival, akik nélkül önnek nem lenne munkahelye, bárhol is dolgozik? Tudja-e ön, hogy ez a szektor a nemzeti össztermék 7%-át állítja elő és a munkaképes lakosság több mint 10%-át foglalkoztatja? Ha érdekli, lapozzon tovább >>
Home Hírek -News A létesítménygazdálkodás - A közszféra létesítménygazdálkodása
05 | 12 | 2024
A létesítménygazdálkodás - A közszféra létesítménygazdálkodása PDF Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
A létesítménygazdálkodás
A létesítménygazdálkodási szolgáltatások és jelentőségük
A létesítménygazdálkodás fejlődési irányai
Helyzetünk Magyarországon
Létesítménygazdálkodási alapelvek és módszerek
A közszféra létesítménygazdálkodása
Nemzetgazdasági jelentősége
Minden oldal


A közszféra létesítménygazdálkodása

A közszféra létesítménygazdálkodását két alapvető részre kell bontani.

  • A már említett létesítménygazdálkodásra, amely célja szervezetek belső szükségleteinek kielégítése és
  • Az un. közszolgálati létesítménygazdálkodásra, amely az önkormányzatok és az állami szervezetek által a közösségnek nyújtott infrastrukturális jellegű szolgáltatásokat öleli fel.
A kettőben közös, hogy a szolgáltatásokat eredményesen nyújtani és irányítani csak a létesítménygazdálkodás alapelveinek figyelembe vételével lehet.

A létesítménygazdálkodási szolgáltatások legnagyobb felhasználói a magyar állam és intézményei, valamint az önkormányzatok és intézményeik. Jogosan feltételezhető, hogy befolyásuk a létesítménygazdálkodási iparra döntő jelentőségű és ugyanígy meghatározó jelentőségük van, mint a jövőbeli fejlődés irányító szereplőinek.

A létesítménygazdálkodásnak a közszféra saját működésére van döntő hatása, a közszolgálati létesítménygazdálkodásnak a közösségek, az állam életére közvetlenül.

A specifikus létesítménygazdálkodási módszereket és alapelveket a közszféra valamennyi területén eredményesen lehet és kell(en) alkalmazni így például:
  • oktatás (iskolák),
  • egészségügy,
  • szociális igazgatás,
  • közigazgatás (hivatalok),
  • közösségi közlekedés (állomások),
  • de szélesebb értelemben az állami, önkormányzati lakások és a közterületek is ide tartoznak többek között.

Az EU támogatások eredményeként számos új létesítmény jött és jön létre, és elemi érdekünk, hogy ezek működési színvonala megmaradjon, hosszútávon is gazdaságosan használhassuk azokat és működtessük a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat. Arra, hogy a létesítmények valóban eredményesen és gazdaságosan használhatók lesznek-e hosszú távon is, ennek objektív megítélésre jelenleg a közszféra nem képes.

Jelenleg
  • nem ismertek a problémák okai,
  • ahogy a szolgáltatás minősége sem;
  • ezért az operatív, reagáló működés kerül a fókuszba, amely lehetetlenné tesz minden tervezést.

A létesítménygazdálkodás és a közszolgálati létesítménygazdálkodás költségei és a kiszolgáltatottság egyre nőnek, annak ellenére, hogy az általános költségcsökkentés a cél, de ennek szakszerű végrehajtásához egyaránt hiányoznak az alapvető ismeretek és az adekvát szervezeti működés.

A közszolgálati szervezetek épített infrastruktúráját, épületvagyonát ma többnyire, mint értékes vagyontárgyat fogják fel és teljes egészében elsikkad annak valódi célja és egyedüli funkciója, a köz hatékony és értékarányos szolgálata. Jelenleg ennek a funkciónak a megfelelő működését még valószínűsíteni sem lehet, olyan mértékben az épület, mint vagyontárgy és nem az épület, mint közszolgáltatás van előtérben.