|
Legtöbbünk ösztönösen tisztában van vele, hogy az épÃtett környezetnek mekkora befolyása van mindennapi életünkre. Néhányunk kivételével már nem vagyunk képesek a természetes környezetben megélni, sÅ‘t többnyire néhány napnál többet túlélni sem, egész életünkben a társadalmi munkamegosztásra vagyunk utalva. Ennek egyik legfontosabb terméke az épÃtett környezet, az épÃtett infrastruktúra, amelynek meghatározó eleme az a mesterséges környezet, amelyben dolgozunk, azaz a munkakörnyezet, a munkahely.
A munkahelyi környezet, a munkahelyet magában foglaló infrastruktúra alapvetÅ‘ szolgáltatás, melyet valamennyien igénybe veszünk, sokszor anélkül, hogy észrevennénk. JelentÅ‘sége csak akkor tűnik fel, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elvárnánk; nem ég a lámpa, hideg vagy meleg van, rossz az ebéd, nem jól takarÃtottak, nem Ãzlik a kávé, nem elég gyors az internetkapcsolat vagy nem érezzük biztonságban magunkat.
Hány ilyen szolgáltatás lehet, amelyek nélkül nincs munkahely? Ha a nyájas olvasó elkezdi összeszámolni, hamar eljut ötven - hatvanig. A szám nagysága attól függ, hogyan csoportosÃtjuk a szolgáltatásokat, pl. az elektromos áram a fali csatlakozóban egy szolgáltatás-e (legalább kettÅ‘), de ugyanÃgy van a fűtéssel, a vÃzellátással és az épületek műszaki szolgáltatásaival általában. A nyájas szerzÅ‘ sokadmagával több mint tÃz évet dolgozott ennek a látszólag egyszerű dolognak a tisztázásán. Az eredmény az (MSZ) EN 15221 LétesÃtménygazdálkodás szabványsorozatot, amelyet bárki megvásárolhat a Magyar Szabványügyi Testület web-áruházában (www.mszt.hu ).
A szabványsorozat alapján világos képet alkothatunk arról, mi a létesÃtménygazdálkodásnak, mint üzleti diszciplÃnának a tartalma, jelentÅ‘sége. Némileg leegyszerűsÃtve az MSZ EN 15221-1 LétesÃtménygazdálkodás 1. rész: Szakkifejezések és meghatározásuk definÃcióját:
„A létesÃtménygazdálkodás szervezeti funkció, amely célja a munkahelyi környezet nyújtása a szervezet fÅ‘tevékenysége stratégiájának figyelembe vételével."
A szabványsorozat összesen hét tagja többek között eligazÃt minket abban is,
- mit kell tennünk, ha ezt a szervezeti funkciót fejleszteni akarjuk (mivel a létesÃtménygazdálkodás szervezeti funkció),
- hogyan tudjuk mérni a szolgáltatások minőségét,
- melyek azok az üzleti, szervezeti folyamatok, amikre ügyelnünk kell,
- hogyan tudjuk a létesÃtménygazdálkodási szervezetek (vigyázat, nem a szolgáltatók!) eredményességét mérni, összehasonlÃtani
- és nem utolsó sorban, hogyan mérjük fel egységesen az épületeink területét.
Minden létesÃtménygazdálkodási szolgáltatás valamilyen területhez kapcsolódik Ãgy némiképp meglepÅ‘, hogy a területek felmérésére eddig semmilyen nemzeti szabványunk sem volt az MSZ EN 15221 LétesÃtménygazdálkodás. 6. rész: Terek és területek felmérése elÅ‘tt.
Az eddig elmondottak képezik a keretét annak, amit már tizenhárom éve tanÃtunk a MérnöktovábbképzÅ‘ Intézet ( http://www.mti.bme.hu) létesÃtménygazdálkodási tanfolyamán.
Sajnos jelenleg nincs más érdemi létesÃtménygazdálkodási képzés Magyarországon, állÃtjuk ezt annak ellenére, hogy a fogalom idÅ‘nként felbukkan átmenetileg itt-ott.Az okok bizonyára szerteágazóak, de egy biztos: a létesÃtménygazdálkodás célja, gondoljunk itt a definÃcióra, nem épület-karbantartás, fÅ‘leg nem az épületek valamilyen értékmegÅ‘rzése vagy netán értéknövelése. Szinte minden eddigi oktatási kÃsérlet ebbe a csapdába esett bele és onnan nem is tudott kikeveredni.
A létesÃtménygazdálkodás nem műszaki, hanem szolgáltatásmenedzsment feladat, ezt a közvetlen tapasztalat és több mint egy tucat év oktatási tapasztalat mondatja velem.
A szolgáltatások között persze sok a műszaki szolgáltatás, de nem azok a döntÅ‘ek. Tapasztalatom szerint a mérnökök, különösen az épületgépész és villamos mérnökök sokszor komoly hátránnyal indulnak, pedig nem kellene, hogy Ãgy legyen. Műszaki felsÅ‘oktatásunk egyik nagy hiányossága, hogy a leendÅ‘ mérnökök nem sajátÃtják el a legalapvetÅ‘bb kommunikációs, gazdasági és fÅ‘leg gazdálkodási ismereteket sem, nem is beszélve a vezetési és stratégiai tervezési ismeretekrÅ‘l. Pedig itt a kulcs a szolgáltatások minÅ‘ségének tervezése és irányÃtása.
Kiket tanÃtunk?
Az oktatás alapvetÅ‘en menedzsment szemléletű, mivel már az elején kiderült, hogy kizárólag a mérnökképzésre létesÃtménygazdálkodási szempontból (azaz egy szervezet belsÅ‘ működése és ide kapcsolódó belsÅ‘ kommunikációja szempontjából) nem lehet épÃteni.
Kénytelenek voltunk feltételezni, hogy a szükséges technikai, technológiai ismeretekkel a hallgatók már rendelkeznek és ebben nem is csalódtunk. Egyértelműen kiderült, hogy a továbblépés fő akadálya a gazdasági, szervezési és kommunikációs készségek, kompetenciák hiánya. Úgy tűnik, a műszaki ismereteket viszonylag könnyű megszerezni, ha másképp nem, akkor a gyakorlatban.
Az oktatást mintegy hat évvel ezelőtt két részre osztottuk:
- az első félév nyújtja a stratégiai ismereteket, amelyek a munkahelyi szolgáltatások tervezéséhez, a főtevékenységre tett hatás mérlegeléséhez kapcsolódnak,
- a második félév a szolgáltatások taktikai, azaz egy-két éves periódusú irányÃtásával foglalkozik.
A két félévre együtt és külön a második félévre is be lehet iratkozni. A teljes tanfolyamra egyetemi vagy fÅ‘iskolai oklevelet várunk el, a taktikai, operatÃv irányultságú második félévre középiskolait.
Mivel nem kötjük ki a végzettség fajtáját, volt már a hallgatók között magyar tanár, kertészmérnök, jogász, sok közgazdász, mintegy felük műszaki végzettségű, de az épületgépész meglepően ritka. A hallgatók a félévek végén és a záróvizsgán számolnak be a megszerzett ismeretekről, a hangsúly a tudás előadásának, bemutatásának a képességén van. Derék dolog, ha valaki sok mindenhez ért, de meggyőzően be is kell tudnia mindezt mutatni.
Mit tanÃtunk?
Az első félévben, a stratégai képzésnél, alapvetőek az alkalmazott üzemgazdaságtani és jogi ismeretek, de tájékozottnak megismerkednek a szervezeti működés és a beszerzés alapjaival is.
Ez utóbbihoz kapcsolódik az értékelemzés, ami segÃt az alternatÃvák közötti választásban. A létesÃtménygazdálkodási szervezet tudnunk kell vezetni vagy akár létrehozni, felépÃteni. De melyek a legfontosabb szervezeti modellek, hogyan Ãtéljük meg a szervezet érettségét? A „vevÅ‘nk" a fÅ‘tevékenység, ám hogyan lehetünk valóban vevÅ‘orientáltak?
Részletesen tárgyaljuk a minÅ‘ségmenedzsment fÅ‘bb módszereit és az informatika alkalmazásainak jogi vonatkozásait. Széles teret kap a már emlÃtett szabványok alkalmazása, de ugyanúgy a modern irodai munkahely kialakÃtása, szervezeti hatásai és várható fejlÅ‘dése.
Az elsÅ‘ félév zárásaként áttekintjük az informatikai rendszerek és az üzleti folyamatok összefüggését, a létesÃtménygazdálkodási folyamatok és szolgáltatások kockázatelemzését, majd ehhez kapcsolódóan az üzletmenet-folytonosság tervezésének és fenntartásának fÅ‘bb módszereit.
A második félévben csatlakoznak az operatÃv szintű képzésben résztvevÅ‘k.
Egy kezdÅ‘, közös beszámoló nap után rátérünk a projektek, az épÃtéstervezési és kivitelezési folyamatok, a biztonság és a biztonsági személyzet menedzsmentjére. Kiemelt helyet foglal el az MSZ EN 15221-1 és -2 szabvány használatának begyakorlása.
Fontos taktikai kérdések a tűzvédelem és –megelÅ‘zés, az épülethez kapcsolódó szolgáltatások menedzsmentje, karbantartás, ez az épületek műszaki szolgáltatásainak irányÃtását is tartalmazza.
Az energiaköltségek után általában a takarÃtási szolgáltatások költsége a következÅ‘ legnagyobb kiadás, ezt sokszor a munkahelyhez szorosan kapcsolódó egyéb szolgáltatások (informatika, étkezés, stb.) követi, ezeket is részletesen tárgyaljuk. Ide tartozik még a területgazdálkodás, a munkahelyi ergonómia és munkavédelem, környezetvédelem is.
Zárásul áttekintjük az épületek életciklus-költsége számÃtásának módszereit, és ami nálunk általában fel sem merül egyelÅ‘re, az épületek használhatósága, használhatósági szempontjainak kérdéskörét.
Kell-e tanulni?
Amikor jó tizenöt évvel ezelÅ‘tt elkezdtem létesÃtménygazdálkodással foglalkozni, talán két-három tucat könyv jelent meg róla, aki azokat valamennyire át tudta tekinteni, szakértÅ‘nek számÃtott.
Mára, mint annyi minden, ez is gyökeresen megváltozott. Megindult a specializálódás, a szabványok kidolgozásával letettük a diszciplÃna és a létesÃtménygazdálkodási ipar alapjait.
Mára világos az is, hogy egy gazdaság nemzeti össztermékének 5-9 %-át adják a létesÃtménygazdálkodási szolgáltatások, minél jobban lép be egy társadalom a posztindusztriális korba, ez annál nagyobb. A létesÃtménygazdálkodási szolgáltatások alapvetÅ‘ üzleti szolgáltatások, a nagy hozzáadott értéket előállÃtó szervezetek léte és eredményessége múlik ezeken az egész világon.
Czerny József
|