Legtöbbünk ösztönösen tisztában van vele, hogy az épített környezetnek mekkora befolyása van mindennapi életünkre. Néhányunk kivételével már nem vagyunk képesek a természetes környezetben megélni, sőt többnyire néhány napnál többet túlélni sem, egész életünkben a társadalmi munkamegosztásra vagyunk utalva. Ennek egyik legfontosabb terméke az épített környezet, az épített infrastruktúra, amelynek meghatározó eleme az a mesterséges környezet, amelyben dolgozunk, azaz a munkakörnyezet, a munkahely.

A munkahelyi környezet, a munkahelyet magában foglaló infrastruktúra alapvető szolgáltatás, melyet valamennyien igénybe veszünk, sokszor anélkül, hogy észrevennénk. Jelentősége csak akkor tűnik fel, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elvárnánk; nem ég a lámpa, hideg vagy meleg van, rossz az ebéd, nem jól takarítottak, nem ízlik a kávé, nem elég gyors az internetkapcsolat vagy nem érezzük biztonságban magunkat.

Hány ilyen szolgáltatás lehet, amelyek nélkül nincs munkahely? Ha a nyájas olvasó elkezdi összeszámolni, hamar eljut ötven - hatvanig. A szám nagysága attól függ, hogyan csoportosítjuk a szolgáltatásokat, pl. az elektromos áram a fali csatlakozóban egy szolgáltatás-e (legalább kettő), de ugyanígy van a fűtéssel, a vízellátással és az épületek műszaki szolgáltatásaival általában. A nyájas szerző sokadmagával több mint tíz évet dolgozott ennek a látszólag egyszerű dolognak a tisztázásán. Az eredmény az (MSZ) EN 15221 Létesítménygazdálkodás szabványsorozatot, amelyet bárki megvásárolhat a Magyar Szabványügyi Testület web-áruházában (www.mszt.hu ).

A szabványsorozat alapján világos képet alkothatunk arról, mi a létesítménygazdálkodásnak, mint üzleti diszciplínának a tartalma, jelentősége. Némileg leegyszerűsítve az MSZ EN 15221-1 Létesítménygazdálkodás 1. rész: Szakkifejezések és meghatározásuk definícióját:

„A létesítménygazdálkodás szervezeti funkció, amely célja a munkahelyi környezet nyújtása a szervezet főtevékenysége stratégiájának figyelembe vételével."

A szabványsorozat összesen hét tagja többek között eligazít minket abban is,

• mit kell tennünk, ha ezt a szervezeti funkciót fejleszteni akarjuk (mivel a létesítménygazdálkodás szervezeti funkció),
• hogyan tudjuk mérni a szolgáltatások minÅ‘ségét,
• melyek azok az üzleti, szervezeti folyamatok, amikre ügyelnünk kell,
• hogyan tudjuk a létesítménygazdálkodási szervezetek (vigyázat, nem a szolgáltatók!) eredményességét mérni, összehasonlítani
• és nem utolsó sorban, hogyan mérjük fel egységesen az épületeink területét.

Minden létesítménygazdálkodási szolgáltatás valamilyen területhez kapcsolódik így némiképp meglepő, hogy a területek felmérésére eddig semmilyen nemzeti szabványunk sem volt az MSZ EN 15221 Létesítménygazdálkodás. 6. rész: Terek és területek felmérése előtt.

Az eddig elmondottak képezik a keretét annak, amit már tizenhárom éve tanítunk a Mérnöktovábbképző Intézet ( http://www.mti.bme.hu) létesítménygazdálkodási tanfolyamán.

Sajnos jelenleg nincs más érdemi létesítménygazdálkodási képzés Magyarországon, állítjuk ezt annak ellenére, hogy a fogalom időnként felbukkan átmenetileg itt-ott.Az okok bizonyára szerteágazóak, de egy biztos: a létesítménygazdálkodás célja, gondoljunk itt a definícióra, nem épület-karbantartás, főleg nem az épületek valamilyen értékmegőrzése vagy netán értéknövelése. Szinte minden eddigi oktatási kísérlet ebbe a csapdába esett bele és onnan nem is tudott kikeveredni.

A létesítménygazdálkodás nem műszaki, hanem szolgáltatásmenedzsment feladat, ezt a közvetlen tapasztalat és több mint egy tucat év oktatási tapasztalat mondatja velem.

A szolgáltatások között persze sok a műszaki szolgáltatás, de nem azok a döntőek. Tapasztalatom szerint a mérnökök, különösen az épületgépész és villamos mérnökök sokszor komoly hátránnyal indulnak, pedig nem kellene, hogy így legyen. Műszaki felsőoktatásunk egyik nagy hiányossága, hogy a leendő mérnökök nem sajátítják el a legalapvetőbb kommunikációs, gazdasági és főleg gazdálkodási ismereteket sem, nem is beszélve a vezetési és stratégiai tervezési ismeretekről. Pedig itt a kulcs a szolgáltatások minőségének tervezése és irányítása.

Kiket tanítunk?

Az oktatás alapvetően menedzsment szemléletű, mivel már az elején kiderült, hogy kizárólag a mérnökképzésre létesítménygazdálkodási szempontból (azaz egy szervezet belső működése és ide kapcsolódó belső kommunikációja szempontjából) nem lehet építeni.

Kénytelenek voltunk feltételezni, hogy a szükséges technikai, technológiai ismeretekkel a hallgatók már rendelkeznek és ebben nem is csalódtunk. Egyértelműen kiderült, hogy a továbblépés fő akadálya a gazdasági, szervezési és kommunikációs készségek, kompetenciák hiánya. Úgy tűnik, a műszaki ismereteket viszonylag könnyű megszerezni, ha másképp nem, akkor a gyakorlatban.

Az oktatást mintegy hat évvel ezelőtt két részre osztottuk:

• az elsÅ‘ félév nyújtja a stratégiai ismereteket, amelyek a munkahelyi szolgáltatások tervezéséhez, a fÅ‘tevékenységre tett hatás mérlegeléséhez kapcsolódnak,
• a második félév a szolgáltatások taktikai, azaz egy-két éves periódusú irányításával foglalkozik.

A két félévre együtt és külön a második félévre is be lehet iratkozni. A teljes tanfolyamra egyetemi vagy főiskolai oklevelet várunk el, a taktikai, operatív irányultságú második félévre középiskolait.

Mivel nem kötjük ki a végzettség fajtáját, volt már a hallgatók között magyar tanár, kertészmérnök, jogász, sok közgazdász, mintegy felük műszaki végzettségű, de az épületgépész meglepően ritka. A hallgatók a félévek végén és a záróvizsgán számolnak be a megszerzett ismeretekről, a hangsúly a tudás előadásának, bemutatásának a képességén van. Derék dolog, ha valaki sok mindenhez ért, de meggyőzően be is kell tudnia mindezt mutatni.

Mit tanítunk?

Az első félévben, a stratégai képzésnél, alapvetőek az alkalmazott üzemgazdaságtani és jogi ismeretek, de tájékozottnak megismerkednek a szervezeti működés és a beszerzés alapjaival is.

Ez utóbbihoz kapcsolódik az értékelemzés, ami segít az alternatívák közötti választásban. A létesítménygazdálkodási szervezet tudnunk kell vezetni vagy akár létrehozni, felépíteni. De melyek a legfontosabb szervezeti modellek, hogyan ítéljük meg a szervezet érettségét? A „vevőnk" a főtevékenység, ám hogyan lehetünk valóban vevőorientáltak?

Részletesen tárgyaljuk a minőségmenedzsment főbb módszereit és az informatika alkalmazásainak jogi vonatkozásait. Széles teret kap a már említett szabványok alkalmazása, de ugyanúgy a modern irodai munkahely kialakítása, szervezeti hatásai és várható fejlődése.

Az első félév zárásaként áttekintjük az informatikai rendszerek és az üzleti folyamatok összefüggését, a létesítménygazdálkodási folyamatok és szolgáltatások kockázatelemzését, majd ehhez kapcsolódóan az üzletmenet-folytonosság tervezésének és fenntartásának főbb módszereit.

A második félévben csatlakoznak az operatív szintű képzésben résztvevők.

Egy kezdő, közös beszámoló nap után rátérünk a projektek, az építéstervezési és kivitelezési folyamatok, a biztonság és a biztonsági személyzet menedzsmentjére. Kiemelt helyet foglal el az MSZ EN 15221-1 és -2 szabvány használatának begyakorlása.

Fontos taktikai kérdések a tűzvédelem és –megelőzés, az épülethez kapcsolódó szolgáltatások menedzsmentje, karbantartás, ez az épületek műszaki szolgáltatásainak irányítását is tartalmazza.

Az energiaköltségek után általában a takarítási szolgáltatások költsége a következő legnagyobb kiadás, ezt sokszor a munkahelyhez szorosan kapcsolódó egyéb szolgáltatások (informatika, étkezés, stb.) követi, ezeket is részletesen tárgyaljuk. Ide tartozik még a területgazdálkodás, a munkahelyi ergonómia és munkavédelem, környezetvédelem is.

Zárásul áttekintjük az épületek életciklus-költsége számításának módszereit, és ami nálunk általában fel sem merül egyelőre, az épületek használhatósága, használhatósági szempontjainak kérdéskörét.

Kell-e tanulni?

Amikor jó tizenöt évvel ezelőtt elkezdtem létesítménygazdálkodással foglalkozni, talán két-három tucat könyv jelent meg róla, aki azokat valamennyire át tudta tekinteni, szakértőnek számított.

Mára, mint annyi minden, ez is gyökeresen megváltozott. Megindult a specializálódás, a szabványok kidolgozásával letettük a diszciplína és a létesítménygazdálkodási ipar alapjait.

Mára világos az is, hogy egy gazdaság nemzeti össztermékének 5-9 %-át adják a létesítménygazdálkodási szolgáltatások, minél jobban lép be egy társadalom a posztindusztriális korba, ez annál nagyobb. A létesítménygazdálkodási szolgáltatások alapvető üzleti szolgáltatások, a nagy hozzáadott értéket előállító szervezetek léte és eredményessége múlik ezeken az egész világon.

Czerny József

A tavalyi év számunkra legjelentősebb eseménye a már hagyománnyá vált éves konferenciánk volt, amelyet most először a Magyar Tisztítástechnológiai Szövetséggel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával közösen rendeztünk meg. A konferenciáról honlapunkon és a www.fmkonferencia.hu weblapon tájékozódhatnak.

Elindult önálló Facebook oldalunk, az FM Guru fórumunk tagsága az elmúlt évben meghaladta a 250-et.

Az általunk támogatott és vezetett létesítménygazdálkodási képzés, amely sajnos még mindíg az egyetlen Magyarországon, a 12. évfolyamába lépett 2011 öszén.

2011 elején felkérést kaptunk, hogy vegyünk részt a Nemzetgazdasági Minisztérium által alapított Építésgazdasági Munkabizottság Stratégia Albizottsága munkájában. Az albizottság több mint fél éves munkával kidolgozta javaslatait az építésgazdaság megújítására és megküldte azokat a minisztériumnak. A munka azért volt nagy jelentőségű, mert az épített környezetet létrehozó és az fenntartó szervezetek, szakmák képviselői első ízben alakítottak ki közös álláspontot. A kidolgozott dokumentumot eljuttattuk Önökhöz.

Négy új szabvány jelent meg a 2011. év végén az EN 15221 Facility Management sorozatból, az Útmutató a szolgáltatások minőségbiztosításához, a Taxonómia, egységes osztályozás és hierarchikus struktúrák, az Útmutató a létesítménygazdálkodás üzleti folyamataihoz és a Terek és területek felmérése. A szabványok kidolgozásában való aktív részvételre jelentős erőket fordítottunk.

Aktív tagjai voltunk továbbra is ON-AG 240 01 Objektbewirtschaftung és az ON-K 240 Immobilien- und Facility Management osztrák szabványbizottságnak, közreműködtünk többek között ÖNORM B 1801-3 Bauprojekt- und Objektmanagement szabványsorozat továbbfejlesztésében és az EN 15221 szabványsorozat osztrák honosításában.

Aktív tagjai voltunk a létesítménygazdálkodási világszervezet, a Global FM vezetÅ‘ségének, megrendeztük a tavalyi évben is a Létesítménygazdálkodás Világnapját, ezúttal a Követ Egyesülettel karöltve. 
Jelenleg a Global FM új három éves stratégiáján dolgozunk, amely reményeink szerint irányt mutathat nekünk is és hozzájárulhat majd hazánk fejlődéséhez.

Folytattuk az adatgyűjtést a következő benchmarking tanulmányunkhoz, célunk, hogy több mint 1 millió m2 összterületről legyenek megbízható adataink, jelenleg már 720 ezer m2-nél tartunk.

Munkánkat a 2012 évi munkaterv kidolgozásával folytatjuk, amely során számítunk tevékeny együttműködésükre és támogatásukra.

 

 We all asked for an independent global definition of FM. Didn't we?
Stan Mitchell and ISO might deliver just that. Stan Mitchel and the British Standards Institute have taken the initiative to develop an ISO FM standard.
Here is Stan's promotional message:

Öt éves a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség és tíz éves az egyetlen folyamatos létesítménygazdálkodási képzés. Minden, amit elértünk egyedül a tagságunk és támogatóink áldozatvállalásának, odaadó munkájának köszönhető. Mint mindenkire, úgy ránk is komoly hatással volt a gazdasági visszaesés, de ennek ellenére nagyrész befejeztük infrastruktúránk kiépítését. A munka egyik fontos eredménye ez az új honlap, amelyet Önök most olvasnak.