Oldaltérkép OldaltérképImpresszum Impresszum
Tudja Ön, hogy együtt dolgozik olyan munkatársaival, akik nélkül önnek nem lenne munkahelye, bárhol is dolgozik? Tudja-e ön, hogy ez a szektor a nemzeti össztermék 7%-át állítja elő és a munkaképes lakosság több mint 10%-át foglalkoztatja? Ha érdekli, lapozzon tovább >>
Home Tanulmányok Aktuális építési négyzetméterárak
18 | 01 | 2019
Rólunk - About us
Blog
Legfrissebb híreink
Hírlevél feliratkozás

Itt küldje el feliratkozását.

Események
Tudasbazis
Oktatás
Sajtó
Kapcsolódó cikkek
Aktuális építési négyzetméterárak PDF Nyomtatás E-mail

2007-02-16 baudata_logo.jpgA magasépítésben alig 1,2 százalékkal nőttek az építmények fajlagos építési költségei, míg a közszféra egyes beruházásainál csökkentek; például a hivatalok, művelődési létesítmények, utak kisebb négyzetméteráron épültek 2006-ban, mint egy évvel korábban – többek között ez derül ki a nyolcadik éve félévente megjelenő kiadványból, az Aktuális építési négyzetméterárak című füzetből. A bankok, ingatlan- és építési szakértők számára készülő tanulmány néhány fontos megállapítása az alábbiakban olvasható.

Az épülettípusonként és időbeli bontásban részletes adatokat közlő kiadvány megrendelhető a Baudata irodától. További információ: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez .

 

 


 


Általános tapasztalatok
Mivel ebben a kiadványban az építési szakma gyakorlatából származó adatokat dolgoztunk fel, olyan jelenségek is tanulmányozhatók, amelyek más kiadványokban (melyeket meghatározott műszaki tartalom alapján kalkulálnak, és évente indexálnak) eleve elő sem kerülnek. 2006 második felében – 2002-2003 fordulójához hasonlóan – az építőanyagok, az energia és a munkaerő ára is nőtt, az építési költségek csökkentek! A 2005 végén indult árfellendülési trend 2006 első felében még tartott, a választások elmúltával eltűnt – szintén a 2002-es évhez hasonlóan. A 2006. év egészében az előző évihez képest mindössze 1,2 százalékkal voltak magasabbak az építési költségek. Várakozásunkkal szemben ez még a két százalékot sem éri el, messze elmarad az inflációtól.

Az adatok nem elsősorban az árak változását mutatják, hanem az általános műszaki tartalommal összefüggő építési árszínvonalról tájékoztatnak, és annak funkciónkénti, épület- és építmény-fajtánkénti változását mutatják be. Jó példa erre az ipari épületek több éve tartó, messze az átlag feletti drágulása. Emögött egyértelműen az igényszint, a műszaki tartalom változása áll. Az acélszerkezetek, a szendvicspaneles csarnokszerkezetek elterjedése emeli az átlagminőséget és ezzel együtt a költségszintet is. Figyelembe kell azt is venni, hogy az egyes projektek megvalósulása több hónapig vagy évig elhúzódó folyamat, így az árindex változásának időben  előre és hátra is  elhúzódva jelentkezik. Így megfigyelhető a magas inflációjú időszakban az alacsonyabb árszínvonal-emelkedés, illetve az alacsonyabb inflációjú időszakban a megugró építőipari árszínvonal. Itt jelentős szerepet játszik a konjunktúra és az ezzel összefüggésben a műszaki tartalom színvonalának emelkedése is, így az árszínvonal az építőipari ágazat fokmérője is egyben. Ilyen meggondolásokból prognosztizáltunk 2006 második félévére 3 százalék körüli nagyságrendű áremelkedést, azonban 0,3 százalékos csökkenést tapasztaltunk, így összességében 2006-ban 1,2 százalékkal voltak magasabb az árak, mint 2005-ben. Ez messze alacsonyabb, mint a várakozásaink, ami azt mutatja, hogy – különösen a magasépítés és a közberuházások – volumene kicsi, színvonaluk alacsony. Következő félévben is az infláció alatti,2 százalék körüli növekedésre számítunk. A valorizációs előrejelzést ezzel a növekedési trenddel számítva adtuk meg.

Jelenségek
Bármilyen következtetések levonása előtt előre kell bocsátanunk, hogy a számítások alapjául csak az adatbankban szereplő adatok szolgálhattak, és hogy egyes funkció alcsoportok esetén ez meglehetősen csekély számú eset. Ezekben a csoportokban csak egyedi vizsgálatok kiindulásául javasoljuk ezen kiadványt.

Idén három jelenség érdemel figyelmet.
1. A mélyépítésben stagnáltak az árak, magasépítésben alig nőttek (évi 1,2 százalékkal).
2. Árnövekedés egyes kereskedelmi és mezőgazdasági épületeknél figyelhető meg.
3. A közszféra beruházásában épülő több épületfajtánál (különösen az önkormányzati beruházásoknál) árcsökkenést tapasztaltunk (hivatalok, művelődési létesítmények, utak).

Ez évben az épületek közül legnagyobb mértékben a vegyes üzletek és a hűtőházak fajlagos költségei nőttek (18 százalék körül). Szintén kiugró a homlokzat-felújítások drágulása – ami feltehetően a hőszigetelések beindulására vezethető vissza. Átlagon felüli a szállodák, néhány ipari, mezőgazdaság illetve egészségügyi épülettípus drágulása (6-9%). Szintén átlagon felül nőtt a mélyépítésen belül a csatornák, gázvezetékek és vasutak építési költsége, 4-5 százalékkal (illetve a csatornáké 20 százalék felett). Három százalék feletti mértékben nőtt a bevásárlóközpontok mellett a kollégiumok és középiskolák ára.
Ugyanakkor néhány épülettípus ára csökkent, legjobban a hivataloké és az művelődési épületeké, ahol 3-4 százalékos a csökkenés, és valamelyest mérséklődött a két ipari épülettípus költsége, így a raktárak és a könnyűipari szerelő-, illetve szolgáltatócsarnokoké. Az infrastrukturális beruházások közül az utak építése lett olcsóbb (-1-2%).
Legdrágább épületfajtának 270–280 ezer forintos négyzetméteráron idén az irodák és a szállodák bizonyultak, de borsos a bevásárlóközpontok és a kórházak ára is (közel 240 ezer forint). Ebben műszaki, építészeti okok játszanak fő szerepet (különleges burkolatok, igényesség, gépészet, kórházi higiéné). 220 ezer forint felett van még a gépipari csarnokok ára, valamivel kisebb a családi házak és a könnyűipari csarnokok művelődési létesítmények költsége. A sportlétesítmények ára maradt még kétszázezer forint felett. A hivatalok árai 2006-ban kétszázezer forint alá, a 2002-es szintre estek vissza, és ide kúszott fel a vegyes üzletek árszínvonala. A középmezőnyben, 170–180 ezer forint körül van több funkciócsoport átlaga, így a szociális otthonokat, rendelőket, középiskolákat, kollégiumokat, általános csarnokokat, társasházakat találjuk itt. 160 ezer forint körül találjuk az egyházi épületeket és az alapfokú iskolákat (és óvodákat). Olcsóbbak az ipari raktárak, és az idén már egészen hasonló árú mezőgazdasági hűtőházak, ezek négyzetméterenként mintegy 140 ezer forintból építhetők. Olcsónak nevezhetők a mezőgazdasági épületek, illetve raktárak, ahol az átlagár csak 55-65 ezer forint.
Az egyes alcsoportok különböző mértékben heterogének. Általánosságban elmondható, hogy egy csoport akkor homogén, ha a műszaki tartalom hasonló, (például a szállodáknál, kollégiumoknál, az igazgatási létesítményeknél, házirendelőknél), vagy ha közbeszerzés alá eső épületről van szó (például hivatalok, iskolák, egészségügyi épületek). Nagyok a különbségek az egyházi, mezőgazdasági, ipari és a kereskedelmi épületeknél (a csoportosítás ellenére) a csoporton belül is eltérő funkcionális követelmények, vagyis a műszaki tartalom miatt. Hasonló a helyzet az infrastrukturális csoportoknál, ahol a különböző talaj- és terepviszonyok teszik heterogénné a csoportot, ez legjobban a vízvezeték és a csatorna esetében, legkevésbé az utaknál jelentkezik, nyilvánvaló okokból.
Kiegészítő grafikonokat készítettünk egyes funkció főcsoportokhoz, amelyeken a különböző alcsoportok országos adatainak alakulását ábrázoltuk, a szokott módon a szállásjellegű épületek, kereskedelmi és igazgatási épületek, egészségügyi épületek, művelődési épületek, ipari épületek és infrastrukturális beruházások adatait dolgoztuk fel.
Az utóbbi kiadásoknál bevált szisztéma szerint idén is kiválogathatók az elektronikusan is kiadott adatbázisból időrendben és megyénként is a területi adatok, de lehet szerkezeti adatok vagy négyzetméter szerint is kiválogatni adatokat.
Mi is elvégeztünk néhány számítást. Az előző számokhoz hasonlóan a meglévő adatokból három és ötéves bázison lineáris és exponenciális extrapolációt számítottunk. Azon felhasználóink számára, akiknek egy meghatározott összeg szükséges, ezen előrejelzéseket összegeztük, kiszámítva harmonikus közepüket. Ez a lehetőségeken belül megbízható előrejelzést ad az egyes funkció alcsoportok négyzetméterárára.
A megyék árszintjét illetve az egyes hónapok árszintjének változását most is ábrázoltuk grafikonon. Ez az egyes funkciócsoportokon belüli árszinteket összesíti. (Azaz attól, hogy valahol sok drága épületfajta - például szálloda - épül, még nem magasabb az árszínvonal, csak ha ezek az országos szálloda-átlagköltséghez képest magasabb költségűek, vagy ha például az egyébként olcsó ipari csarnok az országos átlaghoz képest magasabb költségen épülnek, még ha így se kerülnek sokba, a költségszintet növelik.)