Oldaltérkép OldaltérképImpresszum Impresszum
Tudja Ön, hogy együtt dolgozik olyan munkatársaival, akik nélkül önnek nem lenne munkahelye, bárhol is dolgozik? Tudja-e ön, hogy ez a szektor a nemzeti össztermék 7%-át állítja elő és a munkaképes lakosság több mint 10%-át foglalkoztatja? Ha érdekli, lapozzon tovább >>
Home
22 | 03 | 2019
Rólunk - About us
Blog
Legfrissebb híreink
Hírlevél feliratkozás

Itt küldje el feliratkozását.

Események
Tudasbazis
Oktatás
Sajtó
Kapcsolódó cikkek
A létesítménygazdálkodás - Helyzetünk Magyarországon PDF Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
A létesítménygazdálkodás
A létesítménygazdálkodási szolgáltatások és jelentőségük
A létesítménygazdálkodás fejlődési irányai
A vonatkozó EU direktívák
Helyzetünk Magyarországon
Létesítménygazdálkodási alapelvek és módszerek
A közszféra létesítménygazdálkodása
Nemzetgazdasági jelentősége
Minden oldal


Helyzetünk Magyarországon


A magyar vállalkozói kultúrának és a jelenlegi menedzsment oktatásnak egyaránt nem része sem a szolgáltatásmenedzsment, sem a létesítménygazdálkodás, ill. annak oktatása.
A speciálisan az iparágra érvényes szakmai szabályok hiánya az egyik oka az iparágban tapasztalható viszonylag magas feketemunka aránynak, amely csökkenése elsősorban a szakmai szabályok megalkotásától és megerősödésétől várható, e nélkül jogi és egyéb szabályozásai eszközökkel csak ersen korlátozott eredmények érhetők el.

A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség több mint két évvel ezelőtt javasolta egy átfogó stratégia kidolgozását a létesítménygazdálkodási ipar fejlesztésére. Célja ezzel az volt, hogy felhívja a figyelmet egy olyan iparágra, amelynek még a léte is elkerülte eddig a döntéshozók figyelmét, de amelynek az ország nemzetközi versenyképességére jelentős befolyása lehet, az iparág kifehérítése az abban dolgozók nagy száma miatt kedvezően befolyásolhatja az adóbevételeket és az ország további fejlődését is.

Ma Magyarországon:

  • A létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat számtalan elszigetelt és a legtöbb esetben felkészületlen kkv állítja elő, becslésünk szerint számuk tízezres nagyságrendű.
  • Kevés kivételtől eltekintve nincsenek általánosan ismert és elfogadott specifikus szakmai szabályok, sem arra nézve, hogyan kell a szolgáltatásokat előállítani, arra meg különösen nem, hogyan lehet azokat hatékonyan igénybe venni (azaz megrendelni, ellenőrizni, minősíteni, stb.).
  • A létesítménygazdálkodási szolgáltatások egyik legnagyobb felhasználói a magyar állam szervezetei (az államigazgatás és az önkormányzatok), a létesítmény-gazdálkodási szolgáltatások összköltségei sok esetben az adott szervezet bérköltségeit is meghaladják, de ennek ellenére hiányzik bárminemű általános és konkrét szakmai szabályozás.
  • Az államigazgatás, beleértve az önkormányzatokat is, nincs tisztában saját belső szolgáltatások iránti igényével, így nem tudja azokat sem tervezni (igény és forrás), sem a leszállított szolgáltatásokat ellenőrizni.
  • A létesítménygazdálkodási szolgáltatások előállításával az aktív felnőtt lakosság mintegy 9-11%-a foglalkozik. A szervezetek költségarányaira alapozott becslésünk alapján azt mondhatjuk, ma Magyarországon legalább 300 – 400 000 ember foglalkozik létesítménygazdálkodási szolgáltatások termelésével, ill. irányításával.
  • Mivel a létesítménygazdálkodási szolgáltatások előállítása az egész világon manufakturális jellegű szervezetekben történik, az ilyen jellegű működés kisebb fokú szervezettséget kíván, mint az ipari tömegtermelés, így jól illeszkedik a magyar társadalom informális jellegű működéséhez és ilyen szokásaihoz.
  • Részben a felsoroltak ellenére, részben minden bizonyára éppen ezek miatt, a létesítménygazdálkodási ipar léte a szereplőkben is csak az utóbbi néhány évben kezdett tudatosulni. Valószínűsíthető, hogy már viszonylag rövid távon is jelentős sikereket lehet elérni.
  • A létesítménygazdálkodási szolgáltatások fejlesztésében országosan rengeteg tartalék van. Specifikus menedzsment ismeretek közvetítése és ebből következően a szolgáltatási színvonal emelkedése közvetlen hozzájárulás a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához.
  • A részletezett negatív tényezők, amelyeket a potenciális pozitív hatások egyelőre messze nem tudtak ellensúlyozni, folyamatos, lefelé menő ár-minőség spirálhoz vezettek.
  • A szakmai követelmények hiánya, a minőség mérésére való jellemző képtelenség egyedüli mérceként a szolgáltatások árát helyezi előtérbe.